Margaret Rutherford alakítja Agatha Christie egyik szuperkopóját, Miss Marple-t, aki itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg. Robert Morley egy mellékszereplő ebben a tréfás krimiben.
Szerintem a 2005-ös változat sokkal-sokkal jobban sikerült, ebben a David Suchet által alakított Poirot fejti meg a bűntényt:
https://videa-hu.sitesdebloques.org/videok/film-animacio/poirot-temetni-veszelyes-2005-agatha-christie-angol-pDzHwSAY2U6ZSqke
SPOILER (ITT A CSELEKMÉNY VÉGKIFEJLETÉRŐL BESZÉLEK!):
Szóval az elkövető a 2005-ös változatban az egyetlen olyan Agatha Christie-figura azaz gyilkos, akit abszolút, 100%-ban megértek, hogy miért követte el, amit tett...a tettét nem tudom elfogadni, mert nem így kell eljutni a céljához, ami az, hogy újra szabad, független és önállló lehessen, ne kelljen másokat szolgálnia és újra megnyithassa a saját kis teaházát. Idézem:
1: 30: 55-nél: "Ha tudnák milyen ostoba nő volt, szüntelenül erről a helyről locsogott, és hogy miket csinált gyerekkorában. Fogalmuk sincs milyen kimerítő valakit egyfolytában hallgatni, aki csak ugyanarról beszél nap mint nap és eljátszani mennyire érdekes amit mesél: igen Mrs. Galaccio, ne mondja Mrs. Galaccio, miközben halálosan untatja az embert és nincs semmi remény, hogy ez valaha is másként lesz és...akkor...egy Rembrandt!"
Miss Gilchrist a legszimpatikusabb gyilkos, ha szabad ezt mondani...és a Poirot-féle 2005-ös 'Temetni veszélyes' az egyik nagy kedvencem a 70 részes sorozatból. Együttérzek az elkövetővel, de az áldozatot is sajnálom, akit egy Rembrandt-festmény miatt gyilkolnak meg:
"Ha nem kaphatom vissza a teaházamat, akkor már semmi sem számít! Hogy lehettem ennyire ostoba!? Én mindig rosszul döntöttem. Kérem bocsássanak meg, ez valóban nagy ostobaság volt! Sajnálom, nagyon sajnálom, őszintén sajnálom." :( :(
Monica Dolan remek, nagyszerű alakítása...kettős szerepben, mert a modoros idős asszony, Cora is ő volt: 1: 26: 19-től...
Miss Gilchrist / Cora: MONICA DOLAN ZSE-NI-Á-LIS!!! 10/10!!! Megérdemelt volna ezért egy Emmy-díjat. Én gondolatban át is adom neki. Egy feledhetetlen élmény a játéka, köszönet érte!
A szabadság, a függetlenség, az önállóság nekem is nagyon-nagyon fontos dolgok, de nem ennyire...ezért kioltani egy életet!? A két dolog nincs egyensúlyban, nem azonos fajsúlyú. Egy ember élete felbecsülhetetlen, egy festmény ára szabott és ez a különbség egy őrült (pszichopata) és egy normál lelkületű ember gondolkodása között.
1: 05: 03 Egyébként megértem a magányosságát is: "- A fiatalok manapság semmivel sem törődnek, nem tudják milyen az, egyedül lenni a világban... - Az utazás az életben bizony jóval nehezebb azoknak, akik egyedül vannak." - válaszolja a szintén magányos Poirot, miközben kakaót készítenek maguknak.
ÍGY VAN! SOKKAL NEHEZEBB. De legalább nem kell alkalmazkodnunk senkihez és csak önmagunknak kell megfelelni. Senki nem szól bele a dolgainkba. Magunk dönthetünk mindenről. Ahogy az nekünk megfelel és a legjobban tetszik.
Szabadság, öállóság, függetlenség.
Mivel már nem lehet saját családom, úgyis mindegy, ráérek. Nincs szükségem senkire. Csak magamra. Annyira megszoktam az egyedüllétet, hogy már el se tudok képzelni senkit magam mellé, aki csak korlátozna, akadályozna. Régebben azt mondtam, aki fel tudja venni az én tempómat, az jöhet, aki nem, nem kell. A párkapcsolatok nem jók semmire, csak arra, hogy minél több bánatot okozzanak...Isten mindig ezzel mérte le, hogy mennyi megaláztatást/szenvedést/fájdalmat/viszonzatlanságot bírok elviselni. Lehetsz szép, jó, okos, ha nem olyan sorsot szántak. Egyesek szerint kedves vagyok...nem igaz. Őszinte vagyok, nem kedves. Az őszinteséget sokkal többre tartom, persze ésszerű körülmények között. Nem mindig lehet annak lenni, de igyekszem az lenni.
De nem tudta volna úgy kilopni a képet a házból, hogy nem gyilkol? Mert ha olyan ostoba a vén szatyor, aminek mondja, akkor úgyse veszi észre!
A vénasszonyok amúgy tényleg nagyon idegesítőek tudnak lenni, főleg amelyik mindig ugyanazt meséli...tudatosan kerülöm őket. Viszont az idős urak nem ilyenek...egy 70-es bácsi egyszer alaposan megnézett, tetszettem neki (nem mindenki a deszkákra bukik!) és kedvesen rámköszönt...olyan aranyos volt! :-) Hát, vén kecske is megnyalná...a sót. :D Nem is rossz környék az, lehet, be kellett volna cserkésznem a papát...
Ami nem tetszik, az unokatestvérek viszonya...ez régebben lehet. hogy normális volt úri családokban, de ez vérfertőzés! Szabályozni kell az érzéseiket, önkontroll és önuralom. A nő elutazik szórni a sok pénzét az afrikaiakra, hátha szentté avatják egyszer az álszentet...úgyis rá kell jönnie, hogy oda Isten pénze nem lenne elég rendbehozni a dolgokat. Elsősorban fogamzásgátlásra lenne szükségük, túl sok ott az éhes száj. De egy ilyen utazás, a távolság leapasztja az érzéseiket úgyis, csak idő kérdése az egész!
SPOILER VÉGE